Szeretettel köszöntelek a Rajzfilmfüggők Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Rajzfilmfüggők Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Rajzfilmfüggők Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Rajzfilmfüggők Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Rajzfilmfüggők Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Rajzfilmfüggők Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Rajzfilmfüggők Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Rajzfilmfüggők Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Tegnap egy levelet kaptam:
„örültem,hogy vannak még-rajtam kívül is nagy gyermekek akik képesek esetleg órákra is belefeledkezni a rajzfilmek világába - én így menekülök az ÉLET gondjai elől .”
Elgondolkoztam. Szeretjük a rajzfilmeket, szeretjük a vidámságot, a kacagást, az örömöt. Szeretünk álmodni, szeretjük, ha történik valami. Szeretünk együtt sírni, nevetni a figurákkal, együtt győzünk, olykor együtt veszítünk velük. És szeretjük megosztani egymással az élményt, szeretünk visszaemlékezni, lopva rápillantunk a mellettünk ülő gyerekünkre: mit szól vajon?
Az élet gondjai elől menekülnénk? Az ÉLET gondjai elől? Talán azt is. Nem baj az. De nem menekülhetünk örökké. Néha szembe kell fordulnunk a bajokkal, az ellenséggel, ahogy a rajzfilmek hősei is teszik. Mert nem adhatjuk meg magunkat!
Főleg nem, ha gyerekeink vannak, ha családunk van. És pláne nem engedhetjük, hogy a gyerekeink a gondok elől meneküljenek a vidámság, öröm, kacagás helyett.
Talán erről a kérdésről nem itt, ebben a közösségben kell gondolkozni, talán mégis igen. Nyilván van aki így gondolja, és van aki pedig úgy.
Én azzal áltatom magam, hogy konyítok az emberi kapcsolatokhoz, a családi harmóniához, nem idegen tőlem a boldogság, mint olyan.
Van egy honlapunk, informatikai szempontból amatőr, de elég jó tartalmakat sikerült összehoznunk. Egy kis hírverést csinálnék, mától regisztrálni is lehet. Úgy gondolom, hogy akiket Micimackó győzelmei, vagy Szimba diadala érdekli, érdekelheti a méltó élet témája is. Szívesen látunk benneteket.
http://viktoriafaktorok.hupont.hu
http://viktoriafaktorok.hupont.hu/25/regisztracio
kép: Molnár C. Pál: Menekülés Egyiptomba (1929.)
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!