Magyarországon már a harmincas években készültek animációs filmek, igaz, javarészt reklámok. Az első magyar rajz-játékfilmre 1951-ig kellett várni, ekkor mutatták be Macskássy Gyula rendezésében a Kiskakas gyémánt félkrajcárja című mesét.

Az ötvenes évek végén alapított Pannónia Filmstúdióban már több, nemzetközi díjakkal is jutalmazott alkotás is készült, köztük a Ceruza és radír és a Pirospöttyös labda, ami a gyerekfesztivál pálmáját is elhozta Velencéből.

 A Sose együnk gombát reggelire című alkotást több, mit 2500 film közül válogatták be az esélyesek közé.

Idén rendezik meg 21. alkalommal Ázsia legfontosabb animációs eseményét, a Szöuli Nemzetközi Animációs Filmfesztivált (SICAF).

A versenyprogramba a 93 országból érkezett 2550 filmből 160 munkát választott ki a szakmai zsűri, köztük a KEDD Animációs Stúdió Kuflik-mesesorozatának Sose együnk gombát reggelire című epizódját.

A rajzfilm írója és látványtervezője Dániel András, rendezője Pálfi Szabolcs, a mesélő Scherer Péter.

 A múlt heti Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon az idősek aranynemzedéke találkozott a fiatalokkal, utóbbiak előretörését akár újabb Oscar-díj is bizonyíthatja. A siker szagát az állam is megérezte: évtizedek óta először támogatja újra a műfajt. Részletek a friss Heti Válaszban.

A magyar animációs film a legtöbbek szemében egyet jelent a János vitézt (1973) rendező Jankovics Marcell, a Légy című rövidfilmmel 1982-ben Oscar-díjat nyerő Rofusz Ferenc, az 1986-os Macskafogóval nemzedékeket szórakoztató Ternovszky Béla, a Kockásfülű nyúllal a gyerekeket 1974 óta a tévék elé szegező Richly Zsolt vagy az 1981-es Vukot megrajzoló Dargay Attila munkásságával.

Mindenki ismeri a Magyar népmeséket. Illetve tudom, hogy nem mindenki, mert sem a JetiX-en nincsen, sem a Cartoon Networkon,de valahogy mégis él bennem a hit, hogy bizonyos szülök azért megmutogatják a gyerekeiknek DVD-rõl, vagy az internetrõl.

A címet fütyörészõ piros madarat generációk ismerik és szeretik, csakúgy, mint a mesék szereplõit: a bíró okos lányát, aki Mátyás király furfangos feladványaira is megtalálta a megoldást, a róka koma eszén túljáró Diódénest vagy éppen a rókaszemû menyecskét

Az 1971-ben alakult Kecskeméti Mûterem kezdetben a Pannónia Filmstúdió leányvállalata volt, ahol elsõsorban az anyacég nagy munkáit támogató, kiegészítõ tevékenység folyt eleinte.