Szeretettel köszöntelek a Rajzfilmfüggők Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Rajzfilmfüggők Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Rajzfilmfüggők Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Rajzfilmfüggők Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Rajzfilmfüggők Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Rajzfilmfüggők Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Rajzfilmfüggők Klubja közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Rajzfilmfüggők Klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A belga képregények először francia nyelvterületen hódítottak, majd a világon mindenütt. De hogy biztosra menjenek, most a filmipart is igyekeznek igájuk alá hajtani. Eleinte adta magát a rajzolt forma, mára viszont nemcsak Asterix és Lucky Luke, hanem az olyan képtelen karakterek is élőszereplős verzióval próbálkoznak, mint a Hupikék Törpikék. Épp ezért sokáig kérdéses volt, hogy a Tintin kalandjai miért nem ezt az utat választotta.
A belga képregényt alapvetően kétféle rajzolási mód határozza meg: a kerekdedebb, karikaturisztikus, valamint a letisztult, vonalas stílus. A gall falu és a vadnyugati pisztolyhős kalandjait az előbbiek közé sorolhatjuk, míg utóbbihoz – az élőszereplős verzió után kiáltó darabokhoz – tartozik a Largo Winch és a Michel Vaillant-sorozat. A Tintin esetében azonban nem ilyen egyértelmű a helyzet. Azt gondolnánk, hogy a realisztikusabb látványvilágot kínáló albumok inkább filmre, míg a figuratívabbak rajzfilmre kívánkoznak, azonban idén mintha ennek éppen az ellenkezője bizonyulna igaznak. A törpök hiába veszik körbe magukat emberekkel, a Hupikék törpikék mégiscsak inkább marad családi mese, mint az animációs formában érkező Tintin, mivel Aprajafalva lakóit nem színészek játsszák, Hergé figuráit viszont igen.
Furcsa öszvér ez a motion capture technika. Ez idáig nem is teljes mértékben sikerült elnyernie a létjogosultságát. Robert Zemeckis próbálkozásai (Polar Expressz, Beowulf – Legendák lovagja, Karácsonyi ének) nemcsak felejthető darabok, de látványvilág szintjén is inkább csak a kísérlet stádiumában járnak. A végeredmény olyan filmek esetén jobban látható, amikben nem a teljes játékidőt, csak néhány szereplőt generáltak a trükkmesterek. A Gyűrűk Urában, az Avatarban vagy a legutóbbi Majmok Bolygójában így az a paradoxon áll elő, hogy Zemeckis mozijaival szemben a látvány nem feltétlenül írja felül a cselekményt, de közben azokhoz hasonlóan mégis demonstrálja az elkészítés CGI-mivoltát. A kérdés: képes-e a motion capture ezt a szerencsés ellentmondást kilencven percen keresztül fenntartani, vagy Spielberg is régvolt tanítványa hibájába esik, és szükségtelenül fáradozik a formák simára csiszolásán?
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó bejegyzések:
Animáció világnapja - Uránia Filmszínház
Azt tudta, hogy a Jégvarázs rajzfilm helyszínét egy osztrák faluról mintázták, amit most éppen szétszednek a turisták?
Ez a szőrös óriás lesz az egyik kedvenc rajzfilmhősünk 2019-ben
Jön a rajzfilmünnep, ingyenes filmvetítésekkel